A bölcsességfogak az esetek döntő többségében az állcsontok méretbeli korlátai miatt nem férnek el rendesen a fogsorívben. Még ha többé kevésbé a csontból elő is törnek, a többi fog torlódását okozzák, általában azokat előre tolva. Ha csak félig bújnak elő a csontból és az ínyből csak a korona egy része látszik ki, akkor körülötte gyakran gyulladás keletkezik, gyulladásos góc alakulhat ki. Egyes esetekben a bölcsességfogak az íny alól egyáltalán nem törnek elő, a szájüregben nem láthatóak, csak panoráma röntgenfelvételen lehet őket észlelni.

Ezek a rejtett gócok hosszú ideig lappanghatnak anélkül, hogy észrevehető tüneteket okoznának. Főleg a késő tini és korai felnőtt kor jellemzője a bölcsességfogakkal való küzdelem.

Előforduló problémák:

1. A bölcsességfogak torlódást okozhatnak, ha helyhiány alakul ki a fogívben, így előrefelé tolják az összes többi fogat.
2. Részleges fogelőtörés esetén, azaz amikor a fog csak félig-meddig nő ki, részlegesen szakítja át az ínyt, a  fog és az íny között egy tasak alakul ki. Ebbe a kialakult tasakba ételmaradékok kerülnek, a nyál hatására bomlásnak indulnak, elszaporodnak a baktériumok, gyulladás alakul ki, amely heves, lüktető fájdalommal, kellemetlen szaggal, lázzal járhat.
3. A még elő nem tört bölcsesség fogak rizikója, hogy megnövelik az állcsont ciszta kialakulásának lehetőségét.
4. A bölcsesség fog és szomszédja között, ha egymásnak feszülnek, vagy szögben érnek egymáshoz, egyenetlenül állnak egymás mellett, az egyrészt olyan hézagot okozhat, amit szinte lehetetlen takarítani, tisztán tartani, másrészt az érintkező felületeken igen nagy a szuvasodás kialakulásának lehetősége.
5. A ki nem nőtt bölcsességfog az alsó állcsontban pozíciójánál fogva komoly fájdalmakat okozhat, ha nyomja az idegcsatornát. Ezen csak egy eltávolító műtét segíthet.